Hogyan működnek az állami nyugdíjak?
Tartalom
- Kormányzati alkalmazottak nyugdíjalapjai
- Kormányhivatalok hozzájárulnak
- Az összegek meghatározása
- Hogyan határozzák meg a jogosultságot?
- Hogyan járulnak hozzá az adófizetők?
A legtöbb iparágban a munkavállalói nyugdíjak önálló faxkészülékkel és háromgombos öltönyökkel mentek ki, ám a kormányban a nyugdíjprogramok továbbra is gyakoriak. Az állami nyugdíjazási rendszerek egészséges kiegészítést nyújtanak a szociális biztonság és a személyes beruházások számára. Ez a három elem alkotja a kormány nyugdíjának háromlábú székét.
Kormányzati alkalmazottak nyugdíjalapjai
Mint az összes állami kiadásban, az adófizetők végső soron a számlát járják, ők azonban nem csak azok, akiknek „bőre van a játékban”. A nyugdíjjáradékokat nem csak a közalkalmazottaknak kapják meg, amikor abbahagyják a munkába jelentkezésüket. A munkavállalók az egyes fizetések egy részét hozzájárulják nyugdíjrendszerükhöz, ami jóval később feljogosítja őket járadékfizetésre.
Amikor az egyének közszolgálati munkát vállalnak, az állásajánlat elfogadásának döntése annak része, hogy a személy élhet-e a fizetésből, levonva a nyugdíjjárulékot. A kompromisszum az, hogy a munkavállalónak nem kell annyit megtakarítania, hogy nyugdíjazzon a fennmaradó fizetési dollárból. Ezenkívül a beruházást részben vagy egészben a nyugdíjazási rendszer kezeli.
Kormányhivatalok hozzájárulnak
A kormányzati ügynökségek hozzájárulnak a munkavállalói nyugdíjprogramokhoz. Számos ügynökségnek meg kell egyeznie (vagy csaknem egyezik) azzal a pénzösszeggel, amelyet az alkalmazottak hozzájárulnak. Az ügynökségek ezt más személyzet által fizetett ellátásokhoz hasonló személyi költségeknek tekintik, mint például az egészségbiztosítási díjak és az életbiztosítás.
Valamelyest hasonlóan a magánszektor költsége a munkáltatónak egy munkavállalói 401 (k) járulékhoz való hozzájárulása. Ezeket a hozzájárulásokat járadékfizetések finanszírozására és a monetáris tartalékok növekedésére fektetik be.
Az összegek meghatározása
Az összes kormányzati alkalmazott nem kap azonos járadékot. Általánosságban elmondható, hogy minden nyugdíjas összege az adott személy szolgálati éveitől és a legmagasabb fizetésétől függ. A hosszú hivatali idejű és magas fizetéssel rendelkező köztisztviselők összességében jobban járulnak hozzá, mint a rövidebb és alacsonyabb fizetéssel rendelkezők.
Az életkor a nyugdíjra való jogosultság meghatározásakor játszik szerepet, amikor a munkavállaló megkezdi járadék kifizetését. Az öregségi rendszerek függetlenül számítják ki a nyugdíjazás jogosultságát. Csak azért, mert egy rendszernek van olyan szabálya, hogy például az életkornak és a szolgálati éveknek legalább 80-nak vagy annál nagyobbnak kell lenniük, ez nem jelenti azt, hogy mások ugyanazt a módszert alkalmazzák.
Hogyan határozzák meg a jogosultságot?
Mielőtt a munkavállalók visszavonulnának, megismerik a jogosultsági szabályokat, és pontosan meghatározzák, hogy mennyi pénzt kell fizetniük járadékfizetéshez. Ennek oka az, hogy a nyugdíjazási rendszerek ritkán változtatják meg a létező alkalmazottakra vonatkozó szabályokat. Ha változtatások szükségesek, gyakran csak az új alkalmazottakra vagy olyan alkalmazottakra vonatkoznak, akiknek nagyon alacsony ideje van a nyugdíjrendszeren belül.
Az a tény, hogy a munkavállaló eléri a nyugdíjba vonulási jogosultságát, nem azt jelenti, hogy a munkavállaló automatikusan visszavonul. Valójában viszonylag kevés köztisztviselő távozik jogosultság után. Ehelyett folytatják a munkát, és így járulnak hozzá nyugdíjrendszerükhöz azzal a reménytel, hogy a járadékfizetésük magasabb lesz, mert azt várták, hogy megkezdi őket.
Hogyan járulnak hozzá az adófizetők?
Összességében az adófizetők végül az állami alkalmazottak öregségi nyugdíjait finanszírozzák, ám cserébe a közigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők munkaerő-állományát kapják.
A köztisztviselők hozzájárulnak nyugdíjba vonulásukhoz, mind adófizetőkként, mind munkavállalókként, akik mereven és rendszeresen rúgnak be fizetésük egy részében.
Az ügynökségek szintén olyan juttatásként járulnak hozzá, mint a magánszektor munkáltatói, amelyek néha teszik a munkavállalóikat. Az öregségi rendszerek beruházják ezeket a járulékokat a jelenlegi nyugdíjasok fizetésére és tartalékot képeznek a hosszú távú életképesség érdekében.
